Tápióbicskei csata megemlékezés Nagykátán

A városháza udvarán megemlékezés van minden évben, a tápióbicskei csata emlékére. Szónoklatok, műsorok, koszorúzások.

Az épületen emléktábla van ezzel a felirattal: „Itt a volt Keglevich kastélyban, az 1849. április 4-ei csata után hadikórház működött, amelyet meglátogatott Kossuth Lajos. Ebben az épületben volt Görgey Artúr főhadiszállása is.”

A megemlékezés után menet indult a temető felé, ahol a Hősök kertjében koszorút helyeztünk el, az ott nyugvó katonáink tiszteletére.

A csapatunk 24 éve alatt két bajtársunk költözött el e világból – Ézsiás Imre tizedes és Káplár György hadnagy – talán egy jobb világba. Minden évben ekkor koszorúzzuk meg sírjaikat.

Tápióbicskei csata

Dörögnek az ágyúk, lángot okádnak a cső végek. Csípős fehér füst árasztja el a mezőt. Szép színes egyenruhákban fegyelmezett gyalogság manőverezik. Hármas oszlopba fejlődnek, sortűzzel gyepálják az ellent. Dobog a föld! Huszár század vágtázik, a mentéjük lobogva úszik a levegőben. Távolabb csillogó kardok érces hangja oszlik a légben. Hatalmas föld csomókat löknek a magasba a becsapódó ágyúgolyók. A Tápió hídján át rohannak csapataink, az ellen hátrál, néhol a lángkakas repül a nádtetőkre. A csatazaj a nyugvó nap felé elcsendesedik. Huszárok csapatai lóról szállnak. Véget ér a hadijáték a Tápió mentén.

(Fényképek: HM Zrinyi.hu)