2019. július 30., kedd

II. Katonai Hagyományőrző Fesztivál, Gerla

Békéscsabától nem messze van Gerla. Itt az egykori Wenckheim kastélypark területén rendezték meg a II. Katonai Hagyományőrző Fesztivált. Meghívást a békéscsabai hagyományőrzőktől kaptunk, akik a Gerlai Wenckheim Társasággal karöltve szervezték a fesztivált.

Korán reggel indultunk öt fővel, pótkocsival, sok felszereléssel és egyenruhákkal. A kastélykert egy árnyékos ligetében alakítottuk ki a táborunkat más csapatokkal együtt. Mi a felkérésnek eleget téve II. világháborús korszakot mutattuk be. A megnyitón a szervezők képviseletében felszólalt Wenckheim grófnő is. Nagy örömét fejezte ki az iránt, hogy ismét ennyi hagyományőrző összegyűlt és ennyi érdeklődő látogatott el. Kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja a fiatalabb generációknak megmutatni a hagyományainkat és bevezetni őket ebbe a világba. A rómaiaktól, a honfoglalás korán és a végvári vitézeken keresztül, egészen a Napóleon-kori, 48-as, első és második világháború is képviseltette magát. Valamint jelen voltak Magyar Honvédség katonái és tartalékosai is.

Táborunk három korabeli katonai sátorból és egy homokzsák mögé rejtett aknavetőből állt. Mindenki hozta a saját felszerelésén túl a kis házi gyűjteményét. Így ezekkel a kiegészítőkkel nagyon színes tábori képet tudtunk bemutatni. A fegyverek mellett külön asztalon kiállítottuk a különböző egyenruhákat, amelyeket a bakák hordtak annak idején. Úgy alakítottuk ki a tábort, hogy szabadon be lehessen járni és szemügyre, kézbe lehessen venni mindent. Hatalmas volt az érdeklődés egész nap, nem csak a civilek, de más korszakbeli hagyományőrzők is jöttek.

Feladatunk volt továbbá két bemutatót tartani a közönségnek. Az elsőben a Nagy Háború egyenruházatát mutattuk be. Jómagam egy rohamistának öltöztem be a háború végéről, három pécsi hagyományőrző pedig a háború korai egyenruháját viselte. Kármán László bajtársam bemutatta a rajtunk lévő felszereléseket és fegyvereket. Ezután a Magyar Királyi Honvédség II. világháborús felszerelésének a bemutatója is hasonlóan zajlott. A harcászati bemutatón a pécsi honvédekkel karöltve egy raj rohamát mutattuk be egy szovjet lövészállás ellen.

Este a tervek szerint kinn aludtunk korabeli viszonyok közt a sátrainkban. Előtte a többi hagyományőrzővel ismerkedtünk. Kipróbáltuk az Augustin-rendszerű pisztoly, a kanócos és szakállas puska töltését tüzelését. Természetesen, este nem maradhatott el a gyertyafény mellett a nótázás. A szervezés nagyon jó volt, reméljük jövőre nagyobb létszámban is el tudunk menni.

Molnár Péter


2019. június 13., csütörtök

Toborzó a nagykátai gimnáziumban

Az Igazgató úr engedelmével bemutató napot tartottunk a Gimnázium kertjében. Röpke kis ízelítőt adtunk a katonaság életéből, visszavíve az érdeklődőket az 1848-as Szabadságharcunk tüzérségébe, majd a hadosztályágyú segítségével megismerhették egy háborús ágyú működését. Bemutattuk a kor ruházatát a II. világháborús magyar ruházatot. Érdeklődők mindig akadtak ami elismerésnek is beillett, hiszen ez egy toborzó is volt, az ismeretterjesztésen kívül.


2019. június 4., kedd

Trianoni megemlékezés Nagykátán és Tápiószecsőn

E keddi nap délelőttje Nagykátán a Trianoni megemlékezésre felkészülés majd megemlékezéssel telt el.



A délutáni órákban Tápiószecsőre utaztunk, hogy meghívásuknak eleget téve emlékezzünk a „Békediktátumra”.


2019. május 21., kedd

170 éve, hogy visszafoglalták a Budai Várat - A Magyar Honvédelem Napja.

Ezen a napon ismét dörgött a hatfontosunk az Budai Vár, Esztergomi-bástyáján. Lövéseivel tudtára adtuk a környéknek, hogy magyar zászló kúszik fel a hatalmas zászlórúdon, hirdetve a mai ünnepet, a magyar seregek 170 évvel ezelőtti győzelmét. 

A császári seregeket űzték ki csapataink, onnan ahol egyébként sem volt semmi keresnivalójuk. Az ostrom 17 napig tartott, koronája volt e haditett a "Tavaszi hadjáratnak".


2019. május 19., vasárnap

A Magyar Honvédelem Napja – Budavár visszafoglalásának 170. évfordulója

170 éve, hogy a magyar seregek 17 napi ostrom után visszafoglalták az osztrák seregek által megszállt Budai-várat. Ezzel a sikerrel rátették a koronát a "Tavaszi hadjárat"-ra. (Igaz, hogy az évforduló 21-én van, de mivel az munkanap, így a megemlékezés előre lett csúsztatva.)

Ezen alkalomból a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség a Budai-vár Kapisztrán terén, látványos hadijátékot szervezett. Dörögtek az ágyúk, ropogtak a puskalövések, tétován gomolygó füst lepte el az utcákat, a rohamra indulók kiáltásai keveredtek a harci-zajjal.

Az erőfeszítések meghozták a sikert, győztek a honvédek!




2019. május 3., péntek

Asiago - Olaszország.

2019. május 3-5.

Asiago (Olaszország) városa igen tetszetős! Gondosan ápolt romantikus épületek, tiszta utcák. Az I. világháború után teljesen újjá kellett építeni, a rombolás tökéletes volt.

A városka fekvése nagyon tetszett, hogyne tetszett volna, hiszen 1001 méter magasságban az Alpok lábain pihen. Körben hósapkás mogorva hegycsúcsok óvják a városkát.
Iszonyatos csaták dúltak erre 1916-ban. A 25 napig tartó harcok alatt 240 ezer katona volt a két küzdő fél vesztesége. Döbbenet!

Az évente rendezendő egyik Olasz-Osztrák béketalálkozót most itt tartották, melyre szerencsére, meghívót kapott csapatunk.

Május 4-e szombat.
Reggeli után egyenruhát öltünk és irány Cesuna városka, majd onnan a haragoszöld fenyőerdők között lévő katonatemető. A jelzőtáblák szerint több nemzet fiai is itt nyugszanak, de főleg olaszok. (Az út másik oldalán angol katonai temető létesül azok számára kiket nem ölelt többet az Édesanyjuk.) Beszédek, koszorúzások. Meglepetésünkre és örömünkre a hivatalos Magyarország is képviseltette magát, Belső Károly ezredes római katonai attasé személyében.


A megemlékezések Asiagóban folytak tovább, számunkra megható kegyelettel. Ugyanis egy kis téren a Madonna szobornál elhangzott olaszul, ez ugye természetes, de elhangzott magyarul is Somogyváry Gyula: Az asiagoi Madonna című remek költeménye. Itt olvasható, hátha valakinek könnyet csal a szemébe.


Délután még voltak események és este megelégedve nyugtáztuk a napsütésben gazdag szép napunkat. Igaz, este 9 óra felé igen szaporázott az eső. Na, jól nézünk ki, ha holnap így esik – gondolatokkal nyugovóra tértünk.

Vasárnap
Reggel nem hallottam az eső zaját a fürdőszoba ablakán keresztül. Örömmel nyugtáztam, de a kíváncsiság kinyittatta az ablakot. A látvány: csendben, zajtalanul, puhán, leszakadt és szakad az ég, hó halmazállapotban.

Mára, nagy pompás felvonulást terveztek. Köpenyeket fel és indulunk a gyülekezőhelyre. A város közepétől az ossariumig masírozunk a hóban. Még szerencse, hogy az ossarium hatalmas, így benne folytatódik a megemlékezés, a szent mise és a koszorúzások.

Pár képet mellékelek, hogy bemutathassam a rendezvények hangulatát. Több helyen feltűnik a magyar szalagos koszorúnk is.

Érezhető és látható figyelemmel pátyolgatták csapatunkat a kinti barátaink, kiemelve Giacomo Framarint.



2019. április 5., péntek

Gyászjelentés

Csapatunk tagja
Ézsiás Imre
életének 65. évében visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Katonai hagyományőrző tiszteletadás jelenlétével
 kísérjük nyughelyére,
2019. április 11-én 16 órakor, a nagykátai temetőben. 

Bajtársunknak könnyű legyen az anyaföld!



2019. április 2., kedd

Tavaszi hadjárat - 2019

Minden év tavaszán – jó régóta már – felbolydulnak a hagyományőrző csapatok. Nagy a készülődés a huszár, a gyalogos , a tüzér és más fegyvernemű csapatoknál. Beindul a tervezés. Hová mennek és meddig. Mit kellene még vinni? Van e szabadság és mennyi? Latolgatni kell a lehetőségeket, elég lesz e minden?

A végén csak összejön a menet valahogyan. Évről-évre ugyanazok a települések várják a vonulókat. A főbb táborok azon helyen létesülnek ahol hadijáték tartatik, ragaszkodva a történelmi valósághoz. A nagy dicső harcaink emlékére Hatvanban, Boldogon, Tápióbicskei-Nagykátai síkon, majd Isaszegen és Vácon vannak hadijátékok, ahol az osztrák oldalnak semmi esélye nincs.

Április 8-án Vácon csendesedik el a harci zaj, innen mennek haza a legények és a leányok.

Egy-két hangulatkép a csatákról:


2019. március 15., péntek

Március 15. Nagykáta - Békéscsaba

Nagykáta 

Általában ezen a szép és történelmünk nagy napjának évfordulóján, csapatunknak akad munkája. Városunkban marad az egységünk egy része, a másik része, a hívásnak eleget téve valahová elutazik bemutatót, közönségtalálkozót tartani. Az idén is bejött a menetrend, sőt megtoldottuk még egy nappal, mert 14-én már Balmazújvárosba utaztunk.
Tehát a csapat itthon maradt része teljesítette a rászabott feladatokat.



Békéscsaba

Pár évvel ezelőtt átépítették, átrendezték a főteret, ami elég szépre sikeredett. Ezen a patinás épületekkel körbeépült téren, rendezik meg a Nemzeti Ünnepünket ahová már többször meghívták csapatunkat. A nap a Kossuth szobor koszorúzásával kezdődik, majd felvonulnak a résztvevő csapatok, katonai hagyományőrzők, néptáncosok tarka forgataga, betyár sereg. Így szépen megjelenik a múlt, legalább is ruházatban. A Városháza előtt felépített színpadon műsor műsort vált, idézvén a dicső napot.
A katonai hagyományőrzők dolga a közönségtalálkozón, bemutatni a kor hadfelszerelését, ruházatát.


2019. március 14., csütörtök

Balmazújváros Általános Iskola.

Eléggé ránk járt az a bizonyos rúd ezen a napon. Le kellett gyűrnünk ahhoz, hogy oda érjünk 174 kilométert. Időben elindultunk, a kezdés előtt egy órával ott leszünk – gondoltuk mi. Igen ám, csak Kisújszállás mellett oda lett az utánfutó egyik gumija. Igaz, hogy maradt három, de az nem elég! Négy szükségeltetik. A kerék le, kocsiba be, irány Kisújszállás! 

Szerencsénkre a gumisnál mindjárt velünk foglalkoztak, majd irány vissza a 4-es útra. A kerék felszerelve, indulhatunk! Az idő nagyon elment, sietősre fogtuk a dolgot. 

Hajdúszoboszló után már láttuk a Balmazújvárosi templomtornyot, mikor utolért egy rendőrségi autó. Gyorshajtás, na csak ez hiányzott! A biztos úr körmölte a papírokat ami szükséges a helyszíni bírsághoz. Mi meg olyanok voltunk min egy visszacsapó íj, fel voltunk idegelve.

Az iskolába, a helyszínre, az utolsó pillanatokban estünk be, gyors átöltözés. Az iskola apraja és nagyja már kint várt bennünket az udvaron.

Ilyen alkalmakkor a gyerekeknek igyekszünk bemutatni a történelmünk apró piciny darabkáját, pontosabban az 1848-49-es Szabadságharcunk egyik sikeres harceszközét, a hatfontos ágyút. Megtudják – segít a látvány – hogyan kezelték a tüzérek ezt a pompás alkotmányt. Hogyan használták és mire, hogy került a hatfontos egyik csatából a másikba és mire volt képes, ha hallatta a hangját.

A hangját itt is bemutattuk a gyerekek nagy örömére, talán még a következő hétfőn is erről beszéltek.