Pasubiói emléktábla

Az előző bejegyzésben látható táblácska a temető mellett megmaradt a helyén és mi indultunk tovább.

 

Egy keskeny ösvényre tértünk át, csak egymás hátát láttuk már és a lábunk alatt a veszettül emelkedett az ösvény. Néha áttértünk a kanyargós futóárok ropogós kövét nyüstölni.

 

Ahová igyekeztünk a környék legmagasabb pontja. A Nagy Háború legnagyobb aknaharcát itt vívták meg az olasz és az Osztrák-Magyar Monarchia seregei. Pontosabban ezt a haditettet a magyar 1/6-os komáromi árkászszázad cselekedte. (Aki szeretné mélyebben belemerülni a hadtörténelemben itt tudja elolvasni a történetet:  " Komáromi árkászok emlékére " címmel.

 

Csapatunk a tett színhelyén 2015-ben emléktáblát állított a magyar árkászok emlékének, négy nyelven. Most koszorút és nemzeti zászlót vittünk 2203 m magasságba, ahol már a csend is elhallgatott.  A nem kevés anyagiakat barátunk Giacomo Framarin vállalta.

Igen sokat támogat bennünket, köszönet érte!

 

Pasubió hegyén

A megemlékezések szombat és vasárnap elmúltak. Még volt egy napunk, amit arra használtunk fel, hogy felküzdjük magunkat 2220 m magasba, a kedvenc Pasubio hegyre.

 

Ez a hatalmas nagy mészkő "halom" nagyon szívébe égett a csapatunknak. Fent, a már zord, de fenséges sziklák között igen emlékezetes tetteink voltak.

 

Szerintem, a csapatunk fennállásának 24 éve alatt ez a két cselekedet a legszebbek között van.

 

Hogy micsoda? Máris elmesélem, de röviden. ( Ez az egyik!)

 

Itt fent a 2035 méteren van a 157-es olasz regiment temetője. Idáig hozták az elesetteket, itt kaptak a sziklákban nyughelyet. 2009-ben eljött csapatunk ide a temetőt rendbe hozni, mi voltunk a kezdő brigád. Egy hetet dolgoztunk, elég keményen, sokat ölelgettük a sziklákat ide-oda cipelgetve.A munka végeztével sziklákból kis emléket építettünk. Most, 13 év múlva vittünk egy kis kétnyelvű táblácskát amit ráragasztottunk a sziklánkra.

 

" Itt dolgozott a Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat 

Magyarországból, a hős katonák tiszteletére 2009."

 

Arsiero, Vicenza tartomány Olaszország

Arsiero az Alpok lábán terjeszkedik, úgy 3000 lakossal. 2007. óta fogad e kedves város bennünket. A helységnek példásan ápolt I. világháborús katonatemetője van. A temető 406 olasz és idegen földben nyugvó 723 osztrák-magyar katona álmát őrzi. Minden évben koszorút helyezünk el, a katonák emlékére.
 

„Csak azok halnak meg, akiket elfelejtenek. Mi nem felejtünk soha.”