2018. november 17., szombat

Zamárdi - kiállítás és koszorúzás

Még szeptemberben érkezett zamárdiból a meghívó mely szerint szívesen látnák csapatunkat a "Hősök és hantok"-c kiállításon és a " Hősök kápolnája" koszorúzásán. Mindezen események a Nagy Háború végének 100 éves évfordulója jegyében.

A "Hősök kápolnája" egyedülálló, sok felé jártam, sok hősi emlékművet láttam, de ez különlegesen szép.

A kápolna építését Laki Benő plébános kezdeményezte a következő gondolattal:az I. világháború különböző harcterein elesett zamárdi, szántódi és tóközi illetőségű katonáknak ne egy – oly sok helységben látható – huszadrangú szobor állíttassék, hanem minden idők emlékezetére egy szakrális épület, homlokzatán az elesetteket magához vonzó Krisztussal.

Szép szokásnak írják, hogy a két háború között kivonult a lakosság "Hősök napját " tartani. Ezek alapján mára már nincs meg ez a szép szokás, a katona hősök iránti tisztelet.

Albert Ferenc barátunk szép kiállítása zamárdiban is megjelent. Az ünnepi beszéddel, szép versekkel megtűzdelt kiállításmegnyitó remélhetőleg megmozdítja a szunnyadó lelkiismeretet Zamárdiban is.

Csapatunk a díszőrség feladatát látta el.


2018. november 11., vasárnap

Emlékmű felújítás Piliscsaba

100 éve, hogy a franciaországi Compiégne-i erdő tisztásán, egy vasúti kocsiban – a képen úgy néz ki, hogy étkezőkocsi – aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Végre véget ért az ember történetének legöldöklőbb háborúja.

Csapatunk ezen a napon a délutáni órákat Piliscsabán töltötte. Az első világháborús emlékművet szépen felújíttatta a település. Az eredeti helyéről el is kellett tenni, meg is kellett fordítani a célszerűség érdekében.

A 15 órakor kezdődő megemlékezésen több szónok Piliscsaba hőseire emlékezett, majd a református, evangélikus és a rom. katolikus pap szentelte meg újra a Hősi emlékművet. Utolsó mozzanatképen virágokkal borították be az emlékművet, a városka lakosai.

Csapatunkat a díszőrség feladatára kérték fel, mely kívánságot örömmel teljesítettünk.


2018. november 3., szombat

100 éve írták alá a padovai fegyverszünetet

1918. november 3-án vasárnap, az olaszországi Padovában aláírta az Osztrák -Magyar Monarchia a fegyverszüneti egyezményt.

Az aláírt okmány előírta:
„Az ellenségeskedést azonnal be kell szüntetni.
A Monarchia hadseregét le kell szerelni, kivéve 20 békeállományú hadosztályt.
Minden megszállt területet ki kell ürítenie a Monarchiának.
Az Adriai-tenger környéki monarchiabeli területeket ki kell ürítenie a Monarchiának.
Az antant csapatok számára felvonulást kell biztosítani az addig megszállva tartott területekre.
A német csapatokat ki kell utasítani a térségből, amennyiben az 15 napon belül nem történik meg, úgy internálni kell őket.
A Monarchia csapatait vissza kell vonni a Brenner-hágóig.
Az antantot megilleti a teljes mozgásszabadság és megszállói jogok a Monarchia egész területén.

A pótjegyzőkönyv szerint a fegyverszünet nem az aláíráskor, november 3-án, hanem másnap, november 4-én, délután három órakor lép hatályba. Mivel az osztrák hadvezetés már a fegyverszünet aláírása előtt értesítette a harcoló hadseregeit az ellenségeskedések azonnali beszüntetéséről, azok nem harcoltak tovább november 3-a után, ám az olasz hadvezetőség betartotta a pótjegyőzkönyv előírását, és november 4-ig továbbra is harcoló félként lépett fel. A monarchiabeli katonák fegyvertelenül várták az előrenyomuló olasz csapatokat, akik azonban hivatkozva arra, hogy még hadban állnak egymással, a Monarchia katonáit hadifoglyoknak tekintették és hadifogságba ejtették őket, így az utolsó napon, november 3-tól november 4-ig több mint 300 000 monarchiabeli katona esett olasz hadifogságba, emellett az olaszok jelentős hadizsákmányra is szert tettek.”

Csapatunk erre a napra – amikor véget ért az öldöklés – emlékezett a Nagy Háború emlékművénél.                                                                           
Idézet: Wikipédia