Ismét elérkezett január, az új év első hónapja.
Csapatunk katonái felöltik a keki színű egyenruháikat. Előszedik a felszereléseket, a sisakot, derékszíjat, a szuronyt és mindent ami szükséges. Csípős az idő, köpeny is felkerül. Helyére teszik a sisakot, a derékszíjat. Berregve megérkezik a katonai ponyvás autó. Utána csatoljuk a hadosztályágyút.
- Autóra!
Indulunk a nagykátai II.világháborús emlékműhöz. Koszorúzunk.
- Autóra! Irány Tápióbicske!
Örömmel fogadják csapatunkat. A temetőben van a hősök kopjafája. Remek és megható műsorral idézték a hős katonáinkat. Ágyúlövéssel és koszorúval tiszteltük azokat, akik valahol idegen földben nyugszanak. De azokat is akik végig szenvedték a háború minden percét.
- Autóra! Irány Tápióság!
Ott is várnak bennünket, a temetőben egy sír jelképezi a falu elveszett katonáit.
Szép a megemlékezés, majd mi is koszorút helyezünk el és ágyú dörgéssel tiszteletet adunk.
Tápióságtól gyalog indulunk Nagykátára, már ránk öntötték a sötétet mire hazaértünk.
A Doni - túrát a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tagjaival járjuk már több éve. Remek bajtársak.
