Amíg meghívást nem kapott csapatunk ebből a szép, gondozott településről, bevallhatjuk még azt sem tudtuk merre van a szép nevű Szentistván. Mikor kiderült a polgármester asszony telefonos megkereséséből, hogy az bizony Matyóföldön van, számunkra érdekesebbé vált a dolog. Mert ha Matyóföld, akkor a csodaszép népi viselet képe pattan be a név mellé.
Szentistvánon, az I világháborúban a faluból besorozott és a nagy világégés harcaiban életüket vesztett katonák emlékére 1934-ben állított emlékmű újult meg, avatták és szentelték újra. A hősök neve itt kőbe van vésve, de a földi maradványaikat valahol idegen földben marcangolja még az idő is.
Csapatunk a díszőrség feladatát vállalta magára.
Köszönjük Szentistván lakóinak, a figyelmet, kedvességet, amit ránk árasztottak. Jó volt Matyóföldön lenni!
