2017. november 4., szombat

Buda, Bem-tér.

Szentkúti Ferenc:
Hősköltemény egy pesti srácról


Te napköziben nevelkedett apró kamasz, 
ontottad drága véredet,
s a kivívott szent szabadságban
megkaptad érte béredet.
Te kicsiny bajtárs – esküszünk, hogy
megvédjük ezt a drága vért,
mert nem lehet, hogy kicsiny szíved
hiába ontott annyi vért…

A tankok acél záporában
sem remegett gyenge kezed.
Bátran markoltad meg a géppisztolyt,
és szórtad rájuk a tüzet.
Kicsiny szíved tán összerezzent,
de lábad bátran szaladt.
Kezedből nyugodt, biztos ívben
repült a benzines palack…


Te pesti srác, te hősök hőse
ontottad drága véredet,
s a kivívott szent szabadságban
megkaptad érte béredet.
Te kicsiny bajtárs – esküszünk, hogy
megvédjük ezt a drága vért,
mert nem lehet, hogy kicsiny szíved
hiába ontott annyi vért…

Te pesti srác,
Te napköziben nevelkedett apró kamasz!
Te, akinek élete mindössze
Vagy tizenöt sivár tavasz.
Téged, ki ezt a drága élted
hazádért így adtad oda,
amíg magyar él a földön:
nem felejtünk el soha!
A tél még nem érkezett el, de már fázósan húzzuk össze a kabátot. Nem messze tőlünk a Duna fodrozódik, a víztükrön az aranyló Országházunk csillámdarabkái ringatóznak. A Bem - téren várakozunk, 1/2 6 körül jár az idő és már öreg este van, sötétség oson a fák között.

A " pestisrácok.hu" és a Revolution 56 Söröző rendezvényére vagyunk hivatalosak. A feladatokat gyakoroljuk, még van kis időnk.

18 órakor kondul a közeli templom harangja, Stefka István újságíró a mikrofonhoz lép. Szomorú az évforduló. A Budapestre bevonuló orosz tankok lánctalpai marták az utca kövét. A szabadság reménye pár nap alatt elveszett.

November 4. a halhatatlanok napja. Ma értük lobbant a gyertya lángja.