Országzászló avatás, Heves

"A Kárpát-medence századokon át egyetlen államot alkotott. Az 1920. június 4-i békediktátum után öt felé darabolódott. A békeszerződés megváltoztatását tűzte ki célul a revíziós mozgalom, mely a francia „Trianon” névből képezte a háromszoros „nem” jelmondatát. A revíziós törekvések kifejezői voltak a köztéren felállított Trianon-emlékművek és az Országzászlók. Urmánczy Nándor parlamenti képviselő 1925-ben javaslatot tett egy olyan zászlórúd felállítására, amelyen Trianon emlékére – az elveszett országrészek miatti fájdalmat kifejezve – állandóan félárbocon van a lobogó. Az Ereklyés Országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten, a Szabadság téren. A közel 19 méter magas zászlórúd csúcsán vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó esküre emelt kezét mintázták meg azt jelképezve, hogy Magyarország népe sohasem mond le az ezeréves földről. A magyar címerrel ellátott nemzeti színű lobogó talapzatába összegyűjtötték az ország összes vármegyéjének, településeinek, nevezetesebb történelmi helyeinek egy kis földjét. Ez az emlékmű szolgált mintául a többi országzászlónak. Az első vidéki revíziós emlékművet Mohácson emelték 1931-ben, majd 1944-ig mintegy 700 helyen avattak Országzászlót, melyeken a félárbocra eresztett nemzeti lobogó az állandó gyászra emlékeztetett. A mozgalom szervezését, iránymutatását az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága végezte a különböző ifjúsági szervezetek és a Vitézi Rend helyi csoportjainak támogatásával. Hevesen a Levente-egyesület kezdeményezésére állították fel az Országzászlót, melyet 1933. május 23-án avattak fel. A hevesi a 42. emlékmű volt az országban. Árbocát az 1896-ban létesített millenniumi emlékoszlopba helyezték, mely a Községháza mellett, a Hősök szobra közelében állt."

Gy. Gömöri Ilona főmuzeológus tollából.

    Tüzércsapatunk, meghívásra részt vett  és adta a díszőrséget ezen a szép avatáson.

Videó az avatásról ide kattintva megtekinthető.