2015. június 5., péntek

Káplár György temetése, Nagykáta

  Szomorú esemény a csapatunk történetében, egy bajtársunkat kísértük utolsó útjára.
  A barátságos mosolyú katona ez év elején kilépett a biztonságot jelentő sorból, hogy a magányos harcát megvívja a kórral. Küzdelme hónapokig tartott de ezen csatájában a túlerő legyűrte.
  Káplár Gyuri elhagyott bennünket, visszavonhatatlanul!
  Emléke velünk lesz a csatamezőkön, az ágyunk dörgésében, a díszőrségek néha nehéz pillanataiban, a díszmeneteinkben. Azon pillanatokban mikor magunkra öltjük az elmúlt korok katonaruháit, melyben megidézzük régi hőseinket. Lelke velünk lesz  azon magasztos pillanatokban is mikor megszólal a nemzetünk himnusza, a magyar trikolór egyre magasabbra kúszik a zászlórúdon a Tonezzai megbékélés parkjában. De ott lesz egy magyar katona sírkövénél is, messze az egykori olasz csatatéren, ahol éppen koszorút helyezünk el a hőseink emlékére. Velünk fogja énekelni az esti tábortűznél azokat a katonadalokat, melyeket nagyon szeretett.
   Gyuri! A Teremtőnél van már befolyásod, ne feledkezz meg rólunk, egyengesd a csapatod rögös útját!
   Legyen könnyű testednek az anyaföld! Mert a lelket nem lehet eltemetni!

További képek ITT, mozgókép pedig ITT tekinthető meg.