2017. január 23., hétfő

Magyar Kultúra Napja, Nagykáta

A Szent Korona őfelsége - a koronaőrök is így nevezik - a Magyar Kultúra Napja alkalmából több mint 2 órát tartózkodott városunkban. (Természetesen hű másolatban.)

"A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája A magyar államisága egyik jelképe, mely végigkísérte a Magyar történelmet legalább a 12.századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent-korona-tan a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint 1038 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I István magyar király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett."

Csapatunkat érte az az igen nagy megtiszteltetés, hogy a Szent Koronát bevihette és váltott őrséggel őrizhette a jelenléte alatt.

Idézet: Wikipédia.
Képek: Lengyel István