A megemlékezések szombat és vasárnap elmúltak. Még volt egy napunk, amit arra használtunk fel, hogy felküzdjük magunkat 2220 m magasba, a kedvenc Pasubio hegyre.
Ez a hatalmas nagy mészkő "halom" nagyon szívébe égett a csapatunknak. Fent, a már zord, de fenséges sziklák között igen emlékezetes tetteink voltak.
Szerintem, a csapatunk fennállásának 24 éve alatt ez a két cselekedet a legszebbek között van.
Hogy micsoda? Máris elmesélem, de röviden. ( Ez az egyik!)
Itt fent a 2035 méteren van a 157-es olasz regiment temetője. Idáig hozták az elesetteket, itt kaptak a sziklákban nyughelyet. 2009-ben eljött csapatunk ide a temetőt rendbe hozni, mi voltunk a kezdő brigád. Egy hetet dolgoztunk, elég keményen, sokat ölelgettük a sziklákat ide-oda cipelgetve.A munka végeztével sziklákból kis emléket építettünk. Most, 13 év múlva vittünk egy kis kétnyelvű táblácskát amit ráragasztottunk a sziklánkra.
" Itt dolgozott a Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat
Magyarországból, a hős katonák tiszteletére 2009."
