Ruhabemutató, Pusztamarót

      Gerecse. Emlékeimbe ez a hegység még az Országos  Kék-túra járásakor lopózott be. Ennyi vaddal más tájakon sehol sem találkoztam.
Az est már az erdőben ólálkodott és ki-ki osont a fák közül a tisztásokra. Vele együtt bátorkodtak ki az erdő lakói a dús legelőkre. Legelő csapataikat, csodálattal szemléltem, gyönyörű, ritka látvány volt, legalábbis egy városlakó számára.
      Már birodalmában vette a rengeteget az éj selymes leple, mikor kicsiny csapatunk egy nagyobb házhoz érkezett. A kapu mellett kicsiny tisztást találtunk, ami letáborozáshoz igen alkalmatosnak látszott. Messze volt már a reggel, azóta úton voltunk.
      Eltelt 20, de az is lehet, hogy 22 év és most megint itt állok a kapuban. Örömmel fedeztem fel a régi táborunk helyét.
      Tehát a Serédi - kastély kapujában állok, a Gerecse rengetegében. (Akkor ezt nem tudtuk.) Csak rossz minőségű erdei utak vezetnek ide, az utolsó részen meg csak terepjáró segíthetett.
      ( Az igen formás nyaralót Dr Serédi Justinián bíboros hercegprímás építette 1920-ban, magánvagyonát felhasználva.)
      Tüzércsapatunk a Honvéd Kulturális Egyesület meghívására került ide Négyesi Lajos barátunk jóvoltából. Az itt táborozó esztergomi Temesvári Felbárt Ferences Gimnázium tanulói számára I vh.-ús fegyver és ruhabemutatót tartottunk, mivel délelőtt a Nagy Háborúval ismerkedtek.

Országzászló avatás, Heves

"A Kárpát-medence századokon át egyetlen államot alkotott. Az 1920. június 4-i békediktátum után öt felé darabolódott. A békeszerződés megváltoztatását tűzte ki célul a revíziós mozgalom, mely a francia „Trianon” névből képezte a háromszoros „nem” jelmondatát. A revíziós törekvések kifejezői voltak a köztéren felállított Trianon-emlékművek és az Országzászlók. Urmánczy Nándor parlamenti képviselő 1925-ben javaslatot tett egy olyan zászlórúd felállítására, amelyen Trianon emlékére – az elveszett országrészek miatti fájdalmat kifejezve – állandóan félárbocon van a lobogó. Az Ereklyés Országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten, a Szabadság téren. A közel 19 méter magas zászlórúd csúcsán vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó esküre emelt kezét mintázták meg azt jelképezve, hogy Magyarország népe sohasem mond le az ezeréves földről. A magyar címerrel ellátott nemzeti színű lobogó talapzatába összegyűjtötték az ország összes vármegyéjének, településeinek, nevezetesebb történelmi helyeinek egy kis földjét. Ez az emlékmű szolgált mintául a többi országzászlónak. Az első vidéki revíziós emlékművet Mohácson emelték 1931-ben, majd 1944-ig mintegy 700 helyen avattak Országzászlót, melyeken a félárbocra eresztett nemzeti lobogó az állandó gyászra emlékeztetett. A mozgalom szervezését, iránymutatását az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága végezte a különböző ifjúsági szervezetek és a Vitézi Rend helyi csoportjainak támogatásával. Hevesen a Levente-egyesület kezdeményezésére állították fel az Országzászlót, melyet 1933. május 23-án avattak fel. A hevesi a 42. emlékmű volt az országban. Árbocát az 1896-ban létesített millenniumi emlékoszlopba helyezték, mely a Községháza mellett, a Hősök szobra közelében állt."

Gy. Gömöri Ilona főmuzeológus tollából.

    Tüzércsapatunk, meghívásra részt vett  és adta a díszőrséget ezen a szép avatáson.

Videó az avatásról ide kattintva megtekinthető.

Kátai Tánctalálkozó, Nagykáta

19 éves lett az idén a Kátai Tánctalálkozó. A résztvevők hozzák a táncaikat, népzenéiket, nagy és színpompás a forgatag, mely több napig tart. A nyári nagykátai állóvíz egy kicsit megmozdul ilyenkor. Elhozták a néptáncaikat Olaszországból, Németországból, Horvátországból, Csehországból, eljöttek Erdélyből, Tápiószecsőröl és természetesen itt voltak a hazaiak, a Tápiómente és a Citura is.

A MŰV háztól hosszú menet indult a kenyéráldásra a rom.kat. templomba, majd a mise után a menet a piactérre tart, ahol egész napos műsorok várták az érdeklődőket.

(A tavaly óta itt van az ünnepi műsor, piactér végre életet kapott a piaci napokon kívül is, igaz csak egy napra. Pedig sok lehetőség van ebben a kihasználatlan központi fekvésű térben. Nyári estéken csak üresen ásítozik.)

Tüzér csapatunk feladata a menet felvezetése, a templomig , majd onnan a piactérre.

További képek ide kattintva elérhetők.

2012. július 13-16. Olaszország, Tonezza del Cimone.

Meghívásunk Tonezzába egy pici mérföldkőhöz érkezett, ötödik alkalommal járunk itt, a Vicenza tartomány tartalékos gyalogosainak meghívására. Szállásunk a Trentino ** nevű családias szállodában van. A környék nyáron is és télen is alkalmas a pihenésre, kinek síelésre, vagy egy kiadós gyalogtúrára. A környék fenségesen gyönyörű. A község egy fennsíkon terpeszkedik, úgy 1000 méter magasságban. Arsiero városából kanyarog fel ide az út, folyton emelkedve, egy tucat alagutat maga mögött hagyva. Az út jobb oldalán a sziklafal meredeken rohan lefelé. A vaskorlát valami biztonságot ad. A környék a maga erődrendszerével, az I vh.-ban véres harcok színtere.

Mussolini ideje alatt az egykori harctereken lévő kisebb, nagyobb temetőket felszámolták - legyen az olasz, vagy osztrák-magyar - és központi temetőket, vagy Ossáriumokat hoztak létre, melyek általában igen nagyok. De ezekben, vagy mellettük, az egykori ellenségnek, vagyis az osztrák-magyar katonák földi maradványainak is méltó helyet biztosítottak.

Így van ez Tonezzában is. Az egykori osztrák-magyar katonai temető helyét szépen rendbe hozták, a megemlékezéseket itt tartják. Megbékélés Parkjának hívják már e helyet. Meghívják ide a Nagy Háborúban résztvevő nemzetek utódait, így kerültünk mi ide. De vannak itt, osztrákok, csehek, szlovének, dél-tiroliak.

A vasárnapi megemlékezés a mai városi temetőnél kezdődik egy felvonulással, végig a városka főutcáján. Útközben megkoszorúztuk a Hősi emlékművet. Innen az egykori osztrák -magyar katonatemetőbe megy a menet, ahol folytatódik a megemlékezés.

Az alábbi képek balról jobbra:
1, Kilátás az ablakból, a reggeli harangszó felkúszik idáig.
2, A díszmenet.
3, Díszőrségünk az emlékműnél.Besoroztunk egy magányos cseh katonát a csapatba. (A háborúban nem volt jó hírük.)
4, A városka Hősi emlékműve.
5, Bevonulásunk a "temetőbe".
6, A "temető" keresztje. A Krisztus teste az itt még bőven fellelhető háborús maradványokból készült..
7-10, További képek a megemlékezésről.

2012. július 14, szombat, Laghi.

Ebben a kicsinyke - magas, kopár hegyormok vigyázta - falucskában is van ex osztrák-magyar katonatemető. Igaz, hogy nem Laghiban hanem pár kilométerrel odább egy Molini nevű településen. Lehet, hogy közigazgatásilag egyben vannak. Ki tudja? Nem lehet itt néha eligazodni, mert a megemlékezést Laghiba hirdetik.

A katona temető területe itt kúszik fel a hegyre, egy robogó, zúgva zajongó kristálytiszta hegyi patak mellől. A patak vizének igen sietős, messzi még a tenger.

Pár éve van csak itt megemlékezés, miután kitakarították a volt katona temető területét.

Gondoljunk csak bele! Nem nyugszik itt már senki, mégis ápolják a területet! Nemes-lelkű népre vall!

2012. július 14, szombat, Arsiero

Arsiero városának peremrészén van a Nagy Háború olasz katonatemetője. Pedánsan rendben tartott terület.Többször jártunk már itt. A központi emlékmű felirata szerint 723 névtelen osztrák katona is nyugszik itt, a 406 ismeretlen olasz katona mellett. Az ismerteknek kőrben saját fejfájuk van.

2012. július 14, szombat, Forni

Kis völgyi falucska Forni, de lehet hogy város. Az Alpinik (Hegyivadászok) egyesülete minden évben képkiállítást rendez itt a székházukban a háború képeiből. A megnyitó előtt megkoszorúzzák a Hősi emlékművet, majd békésen elpoharazgatnak a terecske sarkában lévő háborús relikviákkal teli lévő kocsmában. Csatlakoztunk.

Híradás a tonezzai megemlékezésről:

2012. július 07-08. Hortobágy

Ismét a kétnapos hortobágyi lovasnapokra voltunk hivatalosak. Kétnapos forgatag a Hortobágy közepében, a mátai részen. Látni való van ilyenkor bőven, fogathajtás, csikós bemutató, fogatbemutató és sok egyéb pusztai látnivaló. A pénzt a zsebben a sátoros kézművesek, a sörös sátor, a fagylaltosok mozgatják meg.
A kánikula elég nagy volt, posztó ruháinkban ez hatványozottabban érződik. Igaz, - szoktam mondani - a ruházatunk 5 perc után már árnyékot ad.
A képeket Kovács P Atilla készítette.