Ismét a mi ágyúnk adta a dísztüzet a magyar zászló felvonásakor az Esztergomi- bástyán. Azért írtam, hogy ismét, mert 2015-ben és 2016-ban szünetelt az ünnepségsorozat e mozzanata. Sajnos mint már előzőleg is említettem, nekünk nincs módunkban az eseményeket fényképezni, így mindig csak baráti képanyagból válogathatunk a tudósításainkhoz.
2 felvonás
Az Esztergomi- bástyán teljesített feladatunk után, csatlakoztunk a Kapisztrán téren őgyelgő hagyományőrző csapatokhoz. A téren már bográcsokban rotyogott, gőzölgött, illatozott a főzőtudományokban járatos fehérnépek, meg egy-két szakállas hadfi szorgos keze alatt, a leendő ebéd. A hadi tudomány is élénkebb ha nem korog a gyomor. A hívó szóra azonnal hallgatván, az ebéden is hamar túlettünk. Na, innentől beindult a gépezet, parancsszavak, pattogó vezényszavak. Erre is meg arra is beindult a hadnép, merthogy, készülni kell a hadijátékra. Hadijáték a hős eleink tiszteletére, kik megostromolták és el is foglalták a várat 1849 május 21-én.
Az akkori hadfiak még nem is sejtették, hogy kezd az ég erősen beborulni, mert míg a diadal megszületett Budán, azalatt az idő alatt I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár, Varsóban történő tárgyalásain megegyeztek a Szabadságharcunk eltiprására.
A hadijáték remekül sikeredett, itt is győzött a magyar.
